22/09/2025
Tegnap hiányoltam, hogy Észak-Albániában nem találkoztunk magyarokkal, erre ma reggel 8-kor Kavaja kisvárosban - Qerrettől délre - már együtt reggeliztünk Kiss Teodóra volt vasnépés kolleginával és társával Ivánnal, akikkel egyébként 100 méterre lakunk egymástól Szombathelyen, de másfél éve nem bírtunk összehozni egy kávézást. Dóriék két hetet motoroztak főként Albániában, és amikor látta, hogy jövünk, rám írt, jól t***e. Négy csillagos szállásukon találkoztunk, és naná, hogy az albánnak nem okozott gondot, hogy készpénzzel fejenként tíz euróért becsatlakozzunk a svédasztal fosztogatói közé. Szeretem ebben a népben a rugalmasságot, ha jó az eladónak és a vevőnek is, gyorsan, ügyesen kötnek kompromisszumot. Mint Shkodrában, ahol mondtam a taxisnak, hogy 20 eurót nem adok azért, hogy elvigyen két kilométert, szerzett nekem gyorsan egy havert, aki elvitt tízért bennünket. Biztos visszakapja majd tőle az ajánlást, a színfalak előtt legalábbis, a konkurens cégek alkalmazottai sem gyilkolják egymást, sőt. Vloráig egyébként egy európai minőségű autópályán csorogtunk le, 90-110 km/órával, és a zverneci görögkeleti kolostort céloztuk meg, amit a kommunizmus alatt kifosztottak, a politikai foglyok gyűjtőhelye lett: pici, szép, félórás kultúr program. Ha nem jövünk, kihagytuk volna a lagúnában fürdő teheneket, George W. Bushról van helyi strand elnevezve - az albánok Amerika-mániások -, talán hamarosan a Cow Beach is feltűnik a Google Maps-en. A zverneci partra amúgy 3-4 kilométeren gödrös, rossz minőségű út vezetett, ezért elengedtük az esti flamingó becserkészést - a galériában azért hoztam nektek egy példányt - , az egyhónapos bérelt Hyundait kímélendő. Helyette Vlorában lazultunk a sétányon, ahol sok angol, német és olasz hangot lehetett hallani. A turisták száma már az utószezont tükrözi: bőven maradtak üres helyek a 10-15 euróért kínált napágyakon, de a szabad strandokon ingyen is leteríthettük a törölközőnket. A tenger hibátlan, 25 fokos volt szeptember 22-én, a 28 fokos hőmérséklettel kombinálva boomereknek D-vitamin pótlásra receptre írnám fel. A sétányon beültünk egy hússal töltött sült padlizsánra Norbival - otthon pár hete egy vállalkozói fórumon felvetődött, hogy az amúgy sok nehézségtől sújtott hazai vendéglátóipar annyit maga is tehetne sorsa jobbra fordulásáért, hogy érezteti, fontos számára vendég. Itt pont azért döntöttünk az egyik hely mellett, mert a pincér srác az étterem megállítótáblája előtt udvariasan elmagyarázta, nem tukmálta, hogy a láthatóan széles választékból, mit és miért ajánl. A tradicionális albán ételeket 7-15, a pizzákat 6-9 euróért kínálták. Láttunk még hasonló árfekvésű, és a friss helyi halételeket kicsit jobban beárazó (12-18 euró) vendéglőket is - biztos vagyok benne, hogy ha jövőre kinyit a vlorai reptér, amit nagyobb kapacitásúra terveztek a tiranainál, ez a város az albán idegenforgalmi boom nagy nyertese lesz. Helyenként homokos, helyenként sziklás part, kellemes klíma, jó és megfizethető ételek, bő hotel és apartman kínálat. What else? Talán egy jó naplemente, amiből csak úgy kisétálhatunk - Norbi meglőtte.
(A tenger után, ha meg nem is mártózunk benne, de megnézzük az esti Vlorát is, utolsó albániai napunkon pedig végig autózzuk az SH8-as mentén az albán riviérát.) Köszi, ha kedden is velünk tartasz.
