01/09/2026
Tufamélyút Cserépváralja határában 🏔️🚜
A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területe számos olyan földtudományi értéket rejt, amelyek kialakulásában az ott élő emberi közösségeknek is fontos szerepük volt – így a földtudományi mellett kultúrtörténeti jelentőséggel is bírnak. 🗿📜 A kaptárkövek mellett ilyenek a lazább üledékekben és kőzetekben húzódó mélyút-rendszerek is. 🥾🌿
A Bükkalja kistájon elhelyezkedő Cserépváralja térségét miocén kori (kb. 18–17 millió éves) riolit- és dácit lapillitufák, valamint tufák építik fel, amelyek pusztító vulkánkitörések során jöttek létre. 🌋💥 Az ősi térszíneken leülepedő forró vulkáni törmelék egyes helyeken (például völgyekben) a magas hőmérséklete és az anyag saját súlya miatt lassan összesült, míg máshol ez kevésbé történt meg. ⏳🔥 Az erőteljesebben összesült vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetek jobban ellenállnak az eróziós folyamatoknak, mint a kevésbé összesült társaik. 🪨💧
A képen egy „puhább”, kevésbé összesült riolitos lapillitufában húzódó mélyút látható, amely az évszázados emberi használat hatására alakult ki. 📸👣 A nehéz, általában erdei termékekkel megrakott szekerek kerekei ugyanis feltörték a laza kőzetanyagot, amelyet később a csapadékvíz rendszeresen leöblített. 🪵🛞🌧️ A hosszú időn át ismétlődő folyamat hatására az eredeti felszínbe több méterrel bevágódó mélyút-rendszer alakult ki, amely vonalvezetése kirajzolja a Bükk évszázadokon át, a középkor óta használt fontosabb útjait. 🏰🗺️ A képen látható mélyút a Mangó-tető déli oldalában, a Nagykúp elnevezésű kaptárkő felett húzódik. 📍🌲
📷 Fotó és szöveg: Veres Zsolt
🔗 További szakmai részletek: https://akovekmeselnek.hu/osi-tufamelyutak-a-bukkaljan/
