17/12/2025
Vigyázz, mert Magyarország összeomlása a "lassan majd egyszerre" (slowly then suddenly) elv alapján történik. Fontos, hogy ezt megértsd, ezért nagyon leegyszerűsítve elmagyarázom.
Tegyük fel, hogy van egy kórház, iskola, vasútvonal, akármi, aminek az üzemben tartásáhához 10 ember kell.
Amikor a kormány évtizedes, állhatatos rohasztó munkájának eredményeként előbb heten lesznek, mert nem nevelnek utánpótlást, alulfinanszírozzák a szektort, mert külföldre mennek a magyar hangulattól megundorodott munkások: nem történik semmi.
A szolgáltatás színvonala csak kicsit esik, a munkások fáradtabbak, de még elgurul a dolog. Már csak azért is, mert amíg megvolt a tíz ember, addig rendesen karbantartottak mindent, és ha egy-egy karbantartás hiányzik, hát istenem... túléljük.
Aztán megy az idő tovább, még többen mennek el, ki külföldre, ki nyugdíjba, ki az Aldiba árufeltöltőnek a tanárság helyett. Itt már látszik a szolgáltatás minőségén is a hatás. Ilyenkor tart a tornatanár magyarórát.
A munkás panaszkodik, a felhasználó panaszkodik, a Fidesz hárít: Gyurcsány, Soros. De az emberek hozzászoknak, ez van, ezt kell szeretni. "Mer' máshol talán máshogy van? Sehol se jobb!" - hazudják maguknak, hogy ne kelljen a problémával szembenézni.
Aztán jön a kritikus szint. Tízből már csak 3 ember van. Iszonyatos a túlterheltség, visszahívják félállásba a hetvenes tanárt, orvost, ápolót. Mindenki küszködik...
.. de hát "háború van". Vagy nincs is baj, készítenek néhány propagandafotót és a szenvedők ellen fordítják a szenvedő társadalmat.
Az emberek elhiszik, hogy ennél rosszabb már nem lehet.
Csakhogy itt a töréspont. Mert ha a három óvónőből vagy pályakarbantartóból akár csak egy is feláll, az összes többi is fel fog állni.
Tíz ember munkája, ami évek alatt három ember munkájává vált, nem végezhető el két fővel. A rendszer túlterhelése háromszorosról egy nap alatt ötszörösre emelkedik, a maradék két fő pedig nem akarja az összes ember szitkát és sirámát megkapni azért, mert nem működik a rendszer, így ők is felállnak.
Ezen a ponton a rossz minőségű szolgáltatás egyik napról a másikra nem létező szolgáltatássá válik.
Nem rossz lesz az iskola, hanem nem lesz. Nem rossz lesz a háziorvosi ellátás, hanem megszűnik.
Nem lassú lesz a MÁV, hanem kisiklik.
És ahogyan a romlás évek alatt ment végbe, úgy az összeomlás hetek alatt megtörténik.
Ez már csak azért is így van, mert egy karbantartás elmaradása nem feltétlen okoz gondot, de ha folyamatosan elmarad a karbantartás, akkor elkerülhetetlen a leállás.
Ami az igazán szép ebben, hogy a szuperintelligens választó ezt az éppen regnáló hatalom nyakába varrja. Ha az a Fidesz, a Fideszébe, ha az a Tisza, a Tiszáéba.
A társadalom igen jelentős része képtelen a folyamatot egészében látni, és úgy viselkedik, mint a zenélő székes játékban: csak annyit kérdez, kinél állt le a zene.
Hogy ez a pont mikor jön el, senki se tudhatja. Lehet évek, lehet holnap. Abban sem vagyok biztos, hogy kormányváltással elkerülhető (főleg, ha a Fidesz az ellenzékben pont az összeomlásban érdekelt).
De ahogyan mennek nyugdíjba az idős munkások és ahogyan halnak ki a nyugdíjból visszahívottak, az óra egyre csak ketyeg.
Mindig azt kellett hallgatnom, hogy ez egy következmények nélküli ország - de nem az. A Jengából "következmények nélkül" nagyon sok elemet ki lehet húzni, viszont lesz egy pont, amikor az építmény úgy kigyengül, hogy összeomlik.
Baromi jó lenne, ha ekkor nem azt hibáztatnák, aki éppen utoljára hozzányúlt, hanem azokat, akik folyamatosan lopták ki az elemeit.
De ennyi idő után naiv már nem vagyok.
