Szt. Kristóf Kemping

20/05/2024

17/06/2018

19/08/2015

Május elsejétől október végégig naponta rendszeres hajójárat közlekedik Fertőrákosról Ausztriába, így eljuthat az utazó Mörbischbe, Illmitzbe és Rustra.

Drescher Hajózási Társaság

A Fertő-tavi hajózás meghatározó vállalkozása 1989 óta szervezi és biztosítja a magyarországi, fertőrákosi kikötőből az átkelést és a sétahajó utakat a Fertő-tó összes kikötőjébe a magyar szakaszon és az ausztriai oldalon. Szakképzett és tapasztalt személyzetünk, minden kényelemmel felszerelt, európai színvonalú hajó flottánk a biztosítéka annak, hogy kellemes élményekkel gazdagodjon. Fertőrákoson a Drescher kikötőben, kényelmes és biztonságos stégünk akadálymentes, büfénkben frissítőkkel, kávéval várjuk. A Drescher Line kapitányai biztonságban elszállítják Önt, a Fertő tó összes kikötőjébe. Nemzetközi hajózási jogosítványaik és sok éves tapasztalatuk a záloga a balesetmentes hajózásnak. Hajóútjaink során kapitányi ismertető keretében személyesen mutatják be a Fertő tavat, magyar, német vagy angol nyelven.
A DRESCHER LINE hajói a legfontosabb közlekedési eszközök a Fertő tó nyugati és keleti kikőtői között , de a menetrendszerű kompközlekedésen felül sokkal többet nyújt, sétahajózásokat, hajós programokat, kirándulásokat. Hajóink privát rendezvényekre is bérelhetők. Kapitányaink, elsősorban Hermann Drescher személyes megtiszteltetésnek érzik Önt a hajó utasaként köszönteni és örömmel ismertetik meg a Fertő tó szépségeivel.

forrás: www.fertotavihajoutak.hu

A Fertő-tavi Hajózási Kft.

Májustól októberig naponta többször indítunk sétahajójáratokat a fertőrákosi kikötőből. Kényelmes hajónk fedett résszel is rendelkezik.
Ismerje meg a Fertő tó romantikus vízi világát, csodálja meg a Nemzeti Park és a Világörökségi területének szépségét. A vendégeink ismertető segítségével megismerhetik a tó egyedülálló élővilágát, növényvilágát, világörökségünk természeti gyöngyszemét.
A tó magyar szakaszán hajózva, az itt élő madárfaj megfigyelhető. A halban gazdag, növényekkel, főleg nádassal csodálatos látványában gyönyörködhetnek a 60 perces hajóút során. Áthajózunk az ausztriai szakaszra is Mörbischre, megcsodálhatjuk a mörbischi víziszinpadot és part menti település látképét.

forrás: www.fertohajo.hu

17/08/2015

A Tómalom története az 1500-as évekre nyúlik vissza, bár a tavak állítólag már a rómaiak korában is léteztek. 1918-ban került a Soproni Városszépítő Egyesület tulajdonába, aki létrehozta a fürdőtelepet.
Mollay Károly nyelvtudós szerint a mai Tómalom a gazdag és befolyásos polgár, a többszörösen megválasztott városbíró és polgármester, Herb Kristóf hivatali működésének idejében létesülhetett az 1470-es, 80-as években, és Ő lett annak az első bérlője.

A tómalmi mesterséges tavak vizüket a Sopron városától északra található egykor nagy víztartalmú homokos-kavicsos pannon tengeri üledékből nyerték. A víznek egyrészről, mint elsőrendű energiahordozónak volt jelentős szerepe, másrészről pedig a halászat révén a táplálkozás területén. A tó névadójául is szolgáló malom meglétéről 1550-től értesülhetünk először.

1822-ben Mühl Konrád lett a nagytómalmi molnár. Ő volt az első, aki a Nagytómalmon nyilvános fürdőt létesített 1842-ben.
Nem ismeretes, hogy Mühl Konrád fürdője meddig működött, azt azonban tudjuk, hogy 1859-től a posztócéh vette meg tőle és a fürdőzés ezután sem szünetelt.

A Nagytómalmot a posztócéhből alakult ipartársulat 1918-ban eladta a Soproni Városszépítő Egyesületnek fürdőtelep létesítése céljából. Jóllehet 1842-től kezdve a tómalmi fürdőélet korlátozott mértékben ugyan, de folyamatos volt, a tulajdonosváltás célja egy nagyobb szabású fürdőtelep létrehozása volt.
Ennek keretében épült meg 1920 és 1922 között Schneider Ferenc építész tervei alapján a strandfürdő, a 14 szobás szálló és vendéglő. A strandfürdő 1930-ban Hárs György építész tervei alapján bővült tovább. Ekkor létesült a bevezető úttal párhuzamos, cölöpökön álló kabinsor és az 50 méteres távolságot befogó U alakú deszkamóló, amelyen a tó legmélyebb helye fölött egy körülbelül 4 méter magas ugrótorony is volt. A harmincas években a stranddal szembeni domboldalon néhány nyári villa is épült.

A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. 1945 őszén a tómalmi épületegyüttest, tehát a szállót, a strandépületeket, a villákat és a Posztós Ipartársulat műhelyépületét, a volt malmot egy szovjet alakulat téli szállásnak foglalta le.
A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult. A fürdő jelenlegi állapota abban az időben alakult ki, és kisebb változtatásokkal a mai napig így üzemel.

A 90-es évek elejétől a Fürdőüzemeltető Kft., 2002. óta a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. (2006-tól ZRt.) üzemelteti.

Szolgáltatások: Napozómólók, -teraszok, zuhanyzók, ívókutak, gyermekmedence csúszdával, játszótér, óriás sakk, pergolák, vizibicikli-, kajak-, csónakkölcsönző

Nyitva tartás
Június 1 – szeptember 1-ig: minden nap 8:30 – 20:30 óra

Árjegyzék
Felnőtt belépőjegy: 650,-Ft
Diák, nyugdíjas belépőjegy: 420,-Ft
Gyermek belépőjegy (3-6 éves korig): 210,-Ft
1. Családos belépőjegy (2 felnőtt és 14 év alatti gyermekeik részére): 1510,-Ft
2. Családos belépőjegy (1 felnőtt és legalább 2 fő 14 év alatti gyermekeik részére): 1070,-Ft
Soproni diákjegy: 210,-Ft
Soproni gyermekjegy: 105,-Ft
Csoportos diák belépőjegy (min. 8 fő): 360,-Ft
Csoportos gyermek belépőjegy (min. 8 fő): 180,-Ft

Csónakjegy (1/2 órára): 600,-Ft
Katamarán, vízibicikli jegy (1/2 órára): 800,-Ft
Junior vízicsopper jegy (1/2 órára): 350,-Ft
Kajak jegy (1/2 órára): 450,-Ft

Elérhetőségek:
Telefon: 20/221-0525
Szezonon kívüli elérhetőség: 99/513-423
Email: [email protected]
Web: http://www.sopviz.hu
Forrás: www.turizmus.sopron.hu

13/08/2015

Az Ásványmúzeum a templom közelében egy régi parasztházban található. Létrehozója és tulajdonosa Makovnik István és családja. 40 évi gyűjtőmunkájuk legszebb darabjait mutatja be a kiállítás.
A gyűjtemény érdekessége, hogy egyetlen ásvány, a kalcit (kalcium-karbonát, CaCO3) változatait mutatja be. Ezek mindegyike magyarországi lelőhelyekről származik. A kiállított anyagot lelőhelyek szerinti csoportosításban láthatjuk. Találhatók itt színtelen és különböző színű kalcitkristályok, mészkő és cseppkő.
A kalcitkristály kollekció kb. 2000 darabos és ezen kívül 400 ősmaradványt is őriznek itt.
A tiszta kalcitkristályok átlátszóak. Ha színesek, akkor azt a bennük levő szennyezőanyagok okozzák.
A mészkő anyaga is kalcium-karbonát. Mészhéjú élőlények (csigák, kagylók, egysejtűek) vázának lerakódásából képződik. Számos mészkőcsiszolatban láthatjuk ezeket a maradványokat.
Néha a mészkő falevelek, halak vagy más élőlények lenyomatát, kövületét is megőrzi. A kiállításon szép számmal találunk ilyeneket is. Különösen érdekes a 2 millió éves antilopféle megkövesedett maradványa, amely a Villányi-hegységből került elő.
A mészkőbarlangban a mennyezetén átszivárgó víz, amely mindig tartalmaz egy kis szén-dioxidot, feloldja a barlang mészkőanyagát. A barlang üregébe jutó víz elpárolog, a vízben oldott mészkő pedig a mennyezeten kiválik. Az évszázadok során kivált mészkő alkotja a mennyezetről lelógó függő cseppköveket. A lecsepegő víz a barlang padozatán is építhet álló cseppkövet.
A márvány apró, szabad szemmel többnyire nem látható kalcitkristályok sokaságából áll. A tiszta, átlátszó kristályszemcsék a fényt visszaverik, ezért az ilyen márványt fehérnek látjuk. Ha a kalcitkristályok valamilyen szennyező anyagot is tartalmaznak, akkor a márvány vörös, zöld, kék vagy fekete is lehet.
A tulajdonos szívesen végigvezeti a látogatókat, beszél a gyűjtemény létrejöttéről és válaszol a felmerülő kérdésekre. A múzeum megtekintése során fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai ismeretek felidézésére, gyarapítására is lehetőség nyílik.
Ásvány és ősmaradvány kedvelők a gyűjteménybe nem tartozó példányokból kedvező áron vásárolhatnak. Hozott, magyar ásványt pedig díjmentesen beazonosítanak.
A gyűjtemény megtekintése kb. 1 órát vesz igénybe.
9421 Fertőrákos Fő u. 99.
Tel.: + 36/ 99 355 286
forrás: www.fertorakosikirandulas.hu

11/08/2015

A Fertő-tó körüli B10 jelzésű kerékpárút
Az extrém szintkülönbségeket nélkülöző Fertő-tó körüli gyűrű 135 kilométer hosszú - ebből 38 kilométer a magyar szakasz.
A tó környéke sokkal szellősebben van beépítve, mint a Balaton, így a bringaút a településeket összekötő természetben vezet. A magyar szakaszt leszámítva szinte sosem tapad autóúthoz, sőt gyakran olyan helyekre is elvisz, ahová semmilyen más közlekedési eszközzel nem lehet eljutni.
A természetvédelmi területeket kivéve végig kitűnő minőségű aszfaltozott a kerékpárút, a távolságok rendszeresen kitáblázottak, aszfaltra festett nyilak jelölik az útirányokat, lazítani úgynevezett design-pihenőhelyeken lehet; egyszóval a magyar utakhoz szokott kerékpárosnak ez maga a paradicsom.
Mindkét oldalon rengeteg a pihenőhely, a táj pedig nagyon változatos, kezdve a soproni erdőkkel. Szőlődombok, puszta, szikes tavak, vízimadarakban gazdag nádasok és ívben összeboruló fák alkotják a tájképet.

A nyugati part fölötti rész büszke borvidék, a Soproni-hegység nyúlványa. Itt aratás előtt álló búzamezők, napraforgótáblák, valamint a bájos városkák váltakoznak (Mörbisch, azaz Fertőmeggyes, és még inkább Ruszt kihagyhatatlan, utóbbinak középkori óvárosa rajta van az UNESCO világörökségi listáján). És mielőtt Neusiedl am See-nél elindulunk dél felé, érdemes betérni a borospincékbe.
A keleti parton több a tájvédelmi körzet, itt van Ausztria saját mini Alföldje gémeskutakkal, mangalicával és szarvasmarhákkal.
A nagy vizeket is tartalmazó természetvédelmi területek egyetlen hátulütője a szúnyog, védett övezetekben ugyanis tilos kémiai anyagokkal irtani őket.
Az igazán kemény sportos kerekezők egy nap alatt megteszik a teljes kört, gyerekekkel kényelmes tempóban, sok megállással érdemes három napot rászánni, aki pedig 60-60 kilométerre osztja a távot, annak elég a két nap is (kompozással rövidíteni is lehet).

A felszerelés esetében apszabály, hogy csak a legszükségesebbeket szabad vinni. Pár tárgyról viszont kijelenthetjük, hogy nélkülözhetetlen: antihisztamin és kálcium tabletta a váratlan rovarcsípések ellen; lámpák és villogók hátizsák helyett csomagtartóra szerelhető oldaltáska, gumipókok, bukósisak, naptej, pumpa, magnéziumtabletta az izmok ellazítására, térkép és jó sok szúnyogriasztó. Biciklit a magyar és az osztrák oldal összes településén lehet bérelni, ha nem ragaszkodunk a sajátunkhoz, az e-biciklistákat pedig 23 töltőállomás fogadja a tó körül.
A Fertő tó Európa legnyugatabbra lévő sztyeppetava, és jóval nagyobb a sótartalma, mint a Balatoné. Délnyugaton, Apetlon mellett itt van Ausztria legalacsonyabb, 114 méteres pontja, ami 3684 méterrel lejjebb van az ország legmagasabb pontjánál, a Großglocknernél. A természetfotósok is paradicsom, ugyanis a tó élővilága nagyon gazdag, több veszélyeztetett faj otthona, csak madárfajból 340 él itt. Még egy leg: sok büszke tábla hirdeti, hogy a tó egy jelentős része fent van a világörökségek listáján.

forrás: www.origo.hu/utazas

05/08/2015

Fertőrákost feltehetően már a XIV. századtól, de bizonyosan a XVI. századtól övezte városfal, amely a XVIII. század végén még fennállt. A falakon belül helyezkedett el a középkori eredetű templom és a megerősített püspöki kastély együttese. A falon kívül a püspök dísz- és haszonkertje, az ún. Nemeskert terült el. A település szép fekvése, jó levegője a festői Fertő közelsége indíthatta a győri püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt nyári tartózkodásuk céljára.
Egy 1311-ből származó oklevél tanúskodik arról, hogy a püspöki birtokon megerősített udvarház - kastély - állt. Az épület a középkor során több püspöknek adott otthont. Amikor Győr török kézre került, Rákos lett a győri püspökség központja. A rákosi püspöki kastély az 1529. és 1532. esztendőben erősen megrongálódott a törökök pusztítása miatt.
Az idősebbik Draskovich György püspök (1578-1587) sokszor tartózkodott Rákoson. 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, és ezzel Rákosnak az oppidum, azaz mezőváros rangját szerezte meg. Új községházát, új plébániát építtetett, iskola létesítéséről intézkedett. Ő kezdte meg a püspöki kastély újjáépítését is az 1580-as években. A jelenleginél akkor még sokkal kisebb kastélyban a földszinten öt, az emeleten három helyiséget létesített. Az épülethez istálló is tartozott.
A kastély következő átépítésére a XVII. sz. utolsó harmadától a XVIII. sz. közepéig került sor. Mai formája 1745 után alakult ki. Az épület három győri püspök építkezésének eredményeként, évszázadok alatt alakult ki. A törökök által 1683-ban okozott károk kijavítását Christian August von Sachsen-Zeitz (1695-1725) - Magyarországon Keresztély Ágost néven ismert püspök - kezdte meg 1700 körül. Széchényi György püspök (1658-1685) megnagyobbíttatta a korábbi kastélyt. Az ő idejében építették ki mai hosszúságában a keleti szárnyat és részben a második oldalszárnyat. Így U alakú épület jött létre.
Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez fűződik Rákoson a püspöki kastély végső kiépítése és rokokó díszítése. Az építkezés 1745 körül kezdődött, s néhány évig tartott. Ő adta meg az épület külső és gazdag belső ornamentikáját, dekorációját, és alakította zárt, négyszög alaprajzúvá a kastélyt.
A főhomlokzat előtt már a XVIII. században előkert terült el, a déli homlokzat előtti kis díszkertben pedig kerti ház, csorgókút és virágágyások között négy szökőkút állt. A kastélyt és kertjeit fallal kerítették.
A kastély délkeleti része alatt nagy pincék húzódnak, amelyek bejárata a kapualjból nyílik. A kastély pincéjéből alagút vezetett a patak alatt az erdőbe, amely mára beomlott. Az udvarban kapott helyet a lóistálló és cselédlak épülete, továbbá kisebb melléképületek.
A kastély főhomlokzatát ma is a három nagy építkező püspök címere díszíti. Középen Keresztély Ágost összetett címere a kardinális kalappal. Balra Széchényi Györgyé, amely egy halom tetején álló kiterjesztett szárnyú sast ábrázol babérkoszorúval a csőrében. Jobbra Zichy Ferenc címere: ötágú koronából kitűnő szarvasagancsok keresztet fognak körül.
A XIX. század folyamán a kastély megőrizte korábbi beosztását és elrendezését, ugyanakkor Simor János győri püspök itt rendeztette be Magyarország első ismert üvegfestő műhelyét. Vezetésével Wilfing Józsefet, a soproni bencés gimnázium rajztanárát bízta meg. 1860 elején került sor az első próbaégetésre. Itt készültek a soproni Szent Mihály-templom és az Orsolyita templom üvegablakai is. A műhely 1867-ig működött.
Forrás: fertorakosikirandulas.hu

04/08/2015

A Kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése 10-12 millió évre vezethető vissza. Ebben az időben a környéket a Pannon-beltenger borította. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet.
A lajtamészkő a közeli és távolabbi környék kedvelt építőköve volt a történelem során. Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. 1208 körül szerzetesek vitték a mészkövet a lébényi templom építéséhez.
A nagy kőfejtőről 1587-ben Draskovich bíboros urbáriuma szól. Rákoson nem csak ez az egy kőfejtő működött. Az emberek saját szükségleteikre ott fejtettek követ, ahol az a legcélszerűbbnek látszott.
A kő fejtését az uradalom maga nem végezte, hanem az alkalmilag jelentkező kőfaragóknak engedte meg a kövek kibányászását. A püspökség nem csak a rákosi kastély és a templom építéséhez vette igénybe a kőfejtőt, hanem 1823-ban a győri székesegyház oromfalához is.
A kőfejtő 1848 után is a püspökség tulajdona maradt. Amikor Simor Jánost 1857-ben győri püspökké nevezték ki, a bécsi Baugesellschaft kibérelte a rákosi kőfejtőt. Az 1860-as évek elejétől állandóan mintegy 50-100 ember dolgozott a kőfejtőben. A helybeli napszámosok is szívesen jöttek, hiszen jól megfizették őket.
A bécsi Baugesellschaft elsősorban Bécsnek dolgozott. Akkor épült a városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A bécsi építkezésekhez nagy kőblokkokra volt szükség. 40-50 mázsás köveket vágtak ki a kőfejtőből. Elszállításukat különleges, nagy, erős szekereken végezték, amelyeket 8-12 pár bivaly húzott. Sokszor egy hónapnál is tovább tartott, amíg a kő megérkezett Bécsbe, rendeltetési helyére. Festetich herceg is csak összeköttetései révén jutott rákosi kőhöz, hogy keszthelyi kastélyát kibővíthesse.
Mikor az I. Világháború után a műkő és a vasbeton elterjedt, egyre jobban kiszorult az építkezéseknél a terméskő. A kőfejtés még a II. Világháborúig folyt, de kisebb mértékben, a patakvölgyi oldalon. Ebben az időben kőfaragómesterek is dolgoztak, de a legtöbb követ maguk a házépítők fejtették ki. 1944 végén zsidó munkatábor működött a kőfejtőben.
A Kőfejtő mélyéből alagúton keresztül jutunk a szabadba. Csigalépcsőn felkapaszkodva érünk a tetőre. Lenyűgöző kilátás nyílik innen a Fertő tó hatalmas víztükrére és a smaragdzöld nádasra.
A Kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínét sziklafüves és száraz kaszálórét borítja, amely számos védett és ritka virágos növényfajt őriz.
A Fertőrákosi Kőfejtő sok állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal. Éjszakai ragadozója a macskabagoly.
A Kőfejtő növény- és állatvilágának védelmére hívta fel a figyelmet 1931-ben Varga Lajos soproni tanár a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában.
A Műemlékek Országos Központja 1951-ben védetté nyilvánította a Fertőrákosi Kőfejtőt.
2001 óta az UNESCO Világörökség része.
Forrás: www.fertorakosikirandulas.hu

27/07/2015

26/07/2015

A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház 2015 júniusától megújult környezetben várja a kultúra és kalandok szerelmeseit. Fergeteges koncertek, színpompás előa...