23/08/2025
Növénydoktor - növénygyógyítás
MEGÁLLÍTHATATLANUL TERJED a szőlő ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG BETEGSÉGE
A s z ő l ő a r a n y s z í n ű s á r g a s á g betegség, melyet a Grapevine flavescence dorée fitoplazma okoz, először 2013-ban bukkant fel Magyarország déli részén, Lentiben. Azóta fokozatosan elterjedt a Dunántúlon, és ma már az Alföldön, illetve az ország középső területein is rohamosan terjed. A kórokozó EU karantén listáján is szerepel. Minden szőlőfajtát megfertőzhet, rezisztens szőlőfajta nem ismert.
Új ültetvényekbe főként fertőzött szaporítóanyaggal kerül, az állományon belüli TERJEDÉSÉT pedig az a m e r i k a i szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) biztosítja. A KÓROKOZÓ egy FITOPLAZMA, amely a növény háncsrészeiben él és szaporodik, a gyökérben telel át. Metszéssel vagy más mechanikai módon nem terjed. A kórokozó terjesztésében az amerikai szőlőkabóca kulcsfontosságú. Amint egyszer fertőzött növényből szív nedvet a kabóca, élete végéig hordozza és terjeszti a fitoplazmát. Későbbiekben új növények szívogatásakor bejuttatja, átadja azokat.
A KABÓCA tojás alakban telel át a szőlőtőkék másodéves fás részeiben. Lárvái májusban–júniusban jelennek meg, méretük 1,5-5,5 mm között változó fejlettségüktől függően. Júliustól 5-6 mm-s kifejlett példányai is szétterjednek az állományban. Kabócák jelenléte sárga ragacsos lapcsapdákkal jól nyomon követhető, a sárga szín vonzza őket.
A tünetek megjelenése és súlyossága függ attól, hogy régóta fertőzött tőkéről, vagy frissen megfertőzött növényről van-e szó.
Az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség fő TÜNETEI a következők:
• A régóta beteg tőkék már tavasszal visszamaradnak a fejlődésben, kevesebb hajtást hoznak. A fogékony fajtákon a vesszők nem fásodnak be megfelelően, elvékonyodnak, gumiszerűek lesznek.
• Nyár közepétől a frissen vagy korábban fertőzött tőkéken a LEVELEK MEGKEMÉNYEDNEK, BESODRÓDNAK a hátoldaluk felé, háromszög alakot vehetnek fel. Fehér bogyójú fajtáknál a levélerek mentén sárgulás indul meg, ami szeptemberre levélpusztulással jár. Ez hasonlíthat tápanyaghiányra, de a levelek kemény állagúak. Kék bogyójú szőlőkön a levelek sötétvörös, bordós árnyalatot vesznek fel.
• A beteg levelek később hullanak le ősszel, mint az egészségesek.
• A hajtások íz-közei rövidek, rosszul, egyenetlenül vagy egyáltalán nem fásodnak, így zöldek és rugalmasak maradnak. Az éretlen vesszők télen elfagynak.
• A fertőzött rügyekből képződő virágzat gyenge, gyakran lehullik, nem kötődik, elhal. A fürtökön a bogyók összezsugorodhatnak, elszáradhatnak.
A VÉDEKEZÉST t a kabóca elleni hatékony megelőző kontrollra kell alapozni. Fontos a petékkel fertőzött venyige kimetszése és megsemmisítése. Nem maradhat ki a fás részek tél végi, a terjedést okozó kabócák tojásai elleni olajos lemosó permetezése. A lárvák ellen virágzás után acetamiprid-hatóanyagú (pl.Mospilan), spinozad hatóanyagú Laser Duplo vagy Neemazal készítmény ajánlott. A kifejlett kabócák ellen lambda-cihalotrin-hatóanyagú (pl. Karate Zeon) vagy spinozad-hatóanyagú (Laser Duplo) rovarölők engedélyezettek, 2–3 permetezés javasolt a rajzási időszaka alatt. A Mospilan felhasználhatóságát 2025. augusztus 19-től korlátozták, visszavonták, így szőlőkabóca ellen jelenleg nem engedélyezett felhasználása.
Az amerikai szőlőkabóca megjelenését a szőlő lombjára 1,5 méter magasságban kihelyezett SÁRGA színű ragacsos rovarfogó LAPCSAPDÁKKAL ellenőrizni kell. Ha kabócák ragadnak a csapdákba, ellenük védekezni szükséges. A továbbterjedés megakadályozása érdekében a fertőzött tőké(ke)t mielőbb ki kell vágni gyökérzettel együtt és helyben megsemmisíteni. Védekezési kötelezettséget ír elő a NÉBIH.
A betegség azonosítása nehéz, mivel hasonló tüneteket okoz a már korábban hazánkban is jelenlévő sztolbur fitoplazma is (szőlő fekete vesszőjűség – bois noir). A két kórkép hasonló, csak laboratóriumi vizsgálatokkal különíthető el a két fitoplazma kórokozó, ezért gyanú esetén érdemes akkreditált laborhoz fordulni és a megvizsgáltatni a mintát.
Dr. Némethy Zsuzsanna
www.novenydoktor.hu
István Tamás Szenttamási
Kedves Zsuzsanna!
Sajnálom, s tevékenységével, szakmaiságával kapcsolatban legmélyebb tiszteletem hangsúlyozása mellett e poszt kapcsán ellent kell mondjak Önnek.
Lássuk hát! A védekezésben használható szerek körül nincs minden rendben!
Legelébb az azaridachtin hatóanyagú NeemAzal-T/S készítmény engedélyokiratát idézném:
https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/.../DocumentHandler...
A készítmény felhasználási engedélye sem borszőlő, sem csemegeszőlő kultúrára nem szól, tehát csak kizárólag szőlő alany anyatelep, faiskola koltúrára rendelkezik felhasználási engedéllyel, s ott is csak kizárólag szőlőgyökértetű levéllakó alakja ellen használható, a technológiai előírás szerint 3 l/ha dózisban, 2 kisleveles állapottól a virágzás kezdetéig (BBCH 12-61) fenolügiai stádiumban, évente maximálisan 2 alkalommal, a kezelések között minimálisan 7-14 napnak kell eltelnie.
Tehát jelen ismereteim szerint a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma vektora, a Scaphoideus titanus, az amerikai szőlőkabóca ellen sem árutermelő, sem házikerti bor- és csemege-szőlő kultúrákban nem használható fel legálisan a készítmény, legfeljebb az egyéb tápnövények kapcsán szabadföldi dísznövények kategóriában lehetne felhasználni, ezen felhasználhatósági kategóriába viszont a vektor egyéb tápnövényeit (amerikai vadszőlők, erdei iszalag, bálványfa, égerek, mogyoró, füzek) elég nehéz lenne besorolni, nem beszélve arról, hogy erdészeti kultórákban szintén nem kapott felhasználási engedélyt, egyúttal magával a vektor-szervezettel is az a bibi, hogy az engedélyokirat nem is említi...
A másik védekezésre ajánlott rovarölő készítmény az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG lenne.
Nos ezen hatóanyag és az alapengedéllyel rendelkező készítmény 2025. június 27. óta nem használható fel bor-és csemegeszőlő kultúrákban, szintúgy nem engedélyezi a most módosított okirat a Scaphoideus titanus vektor elleni felhasználást, kizárólag a faiskolai (csemete- és oltványiskolai) felhasználása a szőlő gyökértetű levéllakó alakja ellen engedélyezett, s tegnap (augusztus 19.) óta nem forgalmazható a fent említett céllal. Megváltozott a forgalmazási kategória-besorolása is, a nagy kiszerelések 200 g felettiek) I. kategóriások (vénykötelesek és szakirányítói közreműködés, irányítás mellett használhatók), a közepes kiszerelések (5 és 120 c közöttiek) II. kategóriások (zöldkönyvesek), s csak a 2., 3. és 4 g-os kiszerelések szabad forgalmazási kategóriások(III. kat.). Szigorították a vegetációs időszak során a kezelésszámot, a vélelmezett tolerancia-, rezisztencia kialakulásának megakadályozásáa érdekében, kultúrától függően 1-2 kezelés engedélyezett évente.
https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/.../DocumentHandler...
Szóval ez a hatóanyag is kiesett, s ettól fogva nagyon nehéz a szőlész és a növényvédős élete ...
Zala vármegye már "elesett", a szakemberek nem látják menthetőnek az ültetvényeket, s a kivágást követően az újratelepítés is kérdőjeles, hiszen a terület csak évek múlva lesz ismét telepíthető.
Azért ha már tudjuk, mi nem használható, nézzük az engedélyezett hatóanyagokat, szerintem azokkal is van ám probléma:
A hivatalos NÉBIH-adatbázisból származó adatok azt mutatják, hogy 83 készítmény volt az utóbbi időkig engedélyes a szőlőkabóca ellen, ebből mára maradt 33, tehát 50 készítmény került kivonásra.
A 33 szer elég is lehetne, amennyiben lenne elegendő rotálható készítmény (a növényvédősök tudják, hogy a kontakt szereket vegetációs időnként legalább 1 alkalommal váltani kell felszívódó hatású szerekkel, de voltaképp csak egyetlen használható felszívódó hatóanyag maradt az engedélyes készítmények között) ám az mégsincs!
Nos, részletesen:
A megmaradt hatóanyagok száma 7, ezek közül egy kontakt-felszívódó kombináció, 6 kontakt, s csak egyetlen felszívódó. A kontakt hatóanyagok közül a deltametrin, a lambda-cihalotrin és a tau-fluvalinát piretroid csoportba tartozik (több kártevő rovarfaj jelentős mértékű toleranciát/rezisztenciát alakított ki a piretroidokkal szemben, nem lehetetlen, hogy idővel a vektor-kabócák is eljutnak e szintre). Nos, maradt még 4 hatóanyag, melyek közül 3 szintén kontakt, mint a piretroidok (spinozad, illetve a napraforgóolaj és a szójalecitin kombinációja), s eljutottunk oda, hogy egyetlen felszívódó hatóanyagunk maradt, a flupiradifuron, mely hatását tekintve a rovarok nikotinos acetilkolin receptorainak agonistája, az acetilkolinészteráz enzim nem bontja. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nincs többé "váltógazdálkodás", hiszen a szintén felszívódó és hasonló hatásmechanizmusú acetamiprid (neonikotinoid típusú ha.) kivonásával elveszítették a szőlészek azt a hatóanyagot is, mely szabályos felhasználás mellett az egyedüli méhkímélő rovarölő hatóanyag volt a közelmúltban, mivel a flupiradifuron masszív méhgyilkos tud lenni. Persze ott van még a csodaszer narancsolaj (azért nem soroltam a növényvédőszerek közé, mert nem az, olyan, mint gyógyszerek között a "táplálékkiegészítők"). Biztos, hogy tényleg csodaszer lehet, de esetünkben nincs sok helye még a jószándékú tévedéseknek sem, az amerikai szőlőkabóca bejelentéskötelezett zárlati (karantén) kártevő az Unióban, s a növényvédelmi (ÉLELMISZERBIZTONSÁGI !) hatóság nem cicózik, hanem elrendeli a kötelező védekezést, s ha az nem hatásos, akkor nem megvonja a vállát, hogy "Ja, ez úgy látszik, nem sikerült", hanem kivágatja a fertőzött tőkéket, ültetvényt, s ha "elhanyagolt" az a szőlő, akkor keményen büntethet is.
Szóval elnézést, hogy belekontárkodok a magos növényvédelembe, de tényleg komoly a baj, s nem kicsi a tét. A Balaton-felvidék is gondban van, s azt olvasom, hogy szinte mindenütt ott van már a szőlőkabóca, vele a fitoplazma (fitoplazmák) is. És nemsokára itt lesz a Xylella fastidiosa baktérium is, melynek egyik alfaja iszonyatos szőlőpusztításra képes (Pierce-betegség), másik alfaja napjainkban Olaszország oliva-ültetvényein tarol, ezidáig milliónyi olajfát pusztítva ki... No, annak meg egy másik kabóca a terjesztője, az a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius), amely nálunk is honos, elterjedt faj... Uram, irgalmazz!
Növényvédelem tanácsadás profi kertészek és kertbarátok számára
