Kiskőrös város 1913-ban tervpályázatot hirdetett vendégfogadó létesítésére. A pályázatot Lehoczki János budapesti építész nyerte el, akinek tervében vendéglő, szálloda és színházterem szerepelt 168 942,10 korona költségelőirányzattal. Bár az 1914-ben megkezdett munkálatokat a világháború jelentősen hátráltatta, a szerződésben foglaltaknak megfelelően az év végére a „Szarvas-fogadó” építését befeje
zték. 1915. január elsején nyitotta meg kapuit mint étterem és szálló, de a háborús évek és az azt követő nehéz gazdasági helyzet nem kedvezett működésének. Bérbeadások során a színházterem moziként üzemelt, majd a Haggenmacher sörgyár felújította, és elődeinél eredményesebben újra vendéglátóhelyként üzemeltette. A két világháború között vált az étterem, szálló, színház-mozi a hozzá tartozó bazársorral és az előtte kialakított Piac-térrel a város kereskedelmi és kulturális központjává. A második világháború után a színháztermet átépítették, a nagyteremben talponállót és könyvtárat nyitottak, a bazársor egy részét elbontották, az épület egy részét pedig raktárként és iskolaként használták. Az átépítések során az épület állaga teljesen leromlott, majd 2000-ben Kakuszi András által került felújításra. Napjainkban a Szarvas Fogadó három csillagos szálloda, étterem és kávézó otthona. Teraszával, tágas konferenciatermével, vadásztermével és bárjával az igényeknek megfelelő rendezvények megtartására kiválóan alkalmas, melyeknek köszönhetően ma is a kiskőrösi társasági élet egyik központja. Forrás: Kiskőrös Helytörténeti Monográfiája
