06/01/2026
Ma van:
VÍZKERESZT ünnepe
A katolikus egyház egyik legfontosabb parancsolt ünnepe.Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, utána kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.Az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.Az első, legjellegzetesebb jelentés a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Máté evangéliuma (Mt 2,1-16) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1). A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által.Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad."
A szentelt vízzel ilyenkor szokás házszentelést tartani. A szertartás során a megszentelt ház ajtajára számok és három betű kerül: 20 + C + M + B + 26. De mit is jelent ez? A számok az aktuális évet jelölik; ezt nem nehéz kitalálni. A három betű jelentése: CMB = „Christus Mansionem Benedicat!”, azaz: „Krisztus áldja meg e hajlékot!” Később a kisded Jézus imádására napkeletről Betlehembe érkező három király nevével is azonosították a három betűt (C = Caspar (Gáspár), M = Melchior (Menyhért), B = Balthasar (Boldizsár)). Vidéken sok helyen volt hagyomány a háromkirályok járása; amikor a betlehemi csillagot egy rúdon vitte a fehérbe öltözött három király egyike. Boldizsár arcát korommal besatírozták, így jelezve szerecsen származását.
Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon.
/a képen templomunk Betleheme látható a napkeleti bölcsekkel/
