Stubán Zsigmondné, Ildikó vagyok.
[Stubán Zsigmondné, Ildikó]
Hamvas Bélának mélyen igaza volt, amikor a bor géniuszát kutatva a következő gondolatokra jutott:
"idézet Az özönvíz után Noé elültette az első szőlőtőkét, és ezzel a világtörténet új korszaka kezdődött...
Minden borban megismételhetetlen és utánozhatatlan, sajátos géniusz él...
Megkülönböztetek szőke hajú (világos) és sötét hajú (
vörös) borokat; aztán hím (száraz) és női (édeskés) borokat; sőt megkülönböztetek szoprán, alt, tenor, basszus hangú, egyszólamú és többszólamú, szimfónikus borokat...
Van például logikus és misztikus bor, vizuális és akusztikus bor, szoláris (napszerű), lunáris (holdszerű) és asztrális (csillagszerű) bor, és így tovább a végtelenségig. Nos a somlai bor számomra az a szoláris bariton, de szimfónikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spiritualitás olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tömény tisztaságban. Ezért gondolom, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni...
Bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak, mint a fiatalságnak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A somlai a bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt. Hamvas Bélának A bor filozófiája című remekművéből származó gondolatokkal köszöntöm Önt. Biztos vagyok benne, hogy a pincéim és a boraim is megnyerik tetszését, és hamarosan vendégül láthatom Önt barátaival együtt egy kellemes borkóstolóra.
Üdvözlettel: Ildikó
