25/03/2025
Sokan összekötik Szálkával a Mausz kápolnát, bár a kis kék kápolna nem a faluban van, hanem a hozzá vezető kanyargós út melletti dombtetőn. Biztos vagyok benne, hogy mindenki megáll pár percre ezen a helyen megcsodálni a kilátást, a szekszárdi dombság és az Alföld találkozását, a szőlősorok lenyűgözött szépségét.
A Mausz kápolna igaz története
Kevés épületet fotóztak többször az utóbbi közel három évtizedben, mint a szálkai Mausz kápolnát. Sokan úgy ismerik, hogy görögszói, vagy egyszerűen kék kápolna.
A földig lerombolt 101 éves kápolnát újraépítették, és 1992. szeptember 12-én újraszentelték.
Sok történet keringett abban az időben, hogy kik és miért építették, de éppen a sok mende - monda ösztönzött arra, hogy utánajárjak az eredeti történetnek. A történetben elhangzott egy név Mayer János, aki rokona volt a kápolna építtetőinek a Mayer házaspárnak. Sajnos nem emlékezett a történetre, de megígérte, hogy megkeresi a Németországban élő rokonait és megkéri Őket, hogy ha valaki emlékezik rá, akkor írja meg.
Megérkezett a válasz Németországból Theresia Mayertől, aki ükunoka testvére Mayer Jánosnak. Theresia levelét lefordítva írtam meg, és jelent meg a Tolna Népújságban 1992. november 23-án a szálkai, illetve görögszói Mausz kápolna hiteles története. Íme:
„Apai üknagyapám és üknagyanyám építette a kápolnát. Üknagyapám Mayer Mihály szálkai származású, üknagyanyám Grábócon született, leánykori neve: Kosler Anna. A nyári hónapokat a szőlőhegyen töltötték, szőlőműveléssel, borkezeléssel foglalkozva. Egy igen meleg nyáron l889-es évben, augusztusban lovas kocsival Grábócra mentek. Amikor a Szálka és Grábóc közötti hegytetőre értek, emberemlékezet óta nem tapasztalt vihar keletkezett, nagy mennyiségű és nagyságú jégesővel. A jégeső nyomott hagyott a lovak testén, számos Grábóci háztetőn cserép sem maradt.
Hazaérkezve az üknagyapa azt mondta: „vajon a szőlő hogy nézhet ki?” Majd visszaindultak a hegyre, ahol látták a jég pusztítását. A szőlő, a levelek a földön hevertek, a szőlővesszők tönkre mentek.
Az egész szőlőt kivágták és újratelepítették. Az új oltványokat Amerikából hozatták. A megrendelés nagyságára tekintettel az oltványokon túl 8 facsemetét is küldtek. Ebből 2 fehér cseresznyét a szőlőbe, a további 6 facsemetét a kápolna környékén ültették el, melyből 1 jelenleg is áll. Hálából azért, hogy minden oltvány és facsemete megeredt az ükszülők kápolna építése mellett döntöttek, melyet 1891-n szenteltek fel.
A kápolna ékszerként díszlett a tetőn. Belsejében a falon szentképeket, - így üknagyanyám védőszentjének képét, Szent Annát, az oltáron a Jézust tartó Madonnát helyezték el. A kápolnában jobbról és balról 3-3 támlás kispad állt.
Nagybátyám, Mayer János 1938-n részt vett a Budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson, itt vásárolt még egy Madonna szobrot, mely szintén az oltárra került. A harangláb néhány méterre állt a kápolnától. Mi gyerekek unokatestvérek, ükunokái Mayer Mihálynak gyakran töltöttük a nyári szünidőt, a hegyen a tanyán. Ezek a gyermekkori emlékek megmaradtak örök emlékezetünkben.”
Köszönet Theresia Mayernek a történetért, Mayer Jánosnak a segítségért, a levelezésért, a fordításért.
Köszönet mindazoknak, akik segítették újjáépíteni a kápolnát.
Sokan elzarándokolnak a kék kápolnához, mert úgy érzik, valami misztikus, romantikus hangulata van.
A felújítás előtti és utáni fotót Wilhelm Paul készítette.
