26/10/2026
Nem akartunk még egy jakuzzit.
Egy dézsafürdőt sem, amiből már annyi van. Pedig eleinte ezek is megfordultak a fejünkben.
Krisztivel abban viszont hamar egyetértettünk, hogy ha már építünk valamit a LélekZughoz, az legyen egy kicsit más.
Olyasmi, amit nem lehet egyszerűen csak megvenni és letenni a terasz mellé.
Nézegettük a fákat az erdő szélén. A magas törzseket, az egymásba érő ágakat. És valahogy adta magát a gondolat: mi lenne, ha nem a kertben fürödnének a vendégeink, hanem egy kicsit feljebb, a lombok között?
Innen indult az egész.
Aztán jöttek a rönkök, a tervezgetések, a fűrészelés, az újratervezés. Volt, amit kétszer csináltunk meg. Volt, amikor csak álltunk előtte, és azon gondolkodtunk, hogyan tovább.
És persze közben mindig eszünkbe jutott valami újabb ötlet.
Lassan kialakult az a kis hely az erdő szélén, amit ma már Lombfürdőnek hívunk.
Saját kezünkkel építettük. Nem tökéletesre akartuk, hanem olyanra, amilyennek elképzeltük. Fával, meghitt fényekkel, a természet közelségével. Úgy, hogy közben megmaradjon az egésznek az a különös erdei hangulata, amiért mi is annyira szeretjük a Mátrát.
És hogy miért volt ez nekünk ennyire fontos?
Talán azért, mert az elmúlt időszakban olyan embereket ismertünk meg a LélekZug vendégeiként, akik miatt újra és újra azt érezzük, hogy érdemes mindezt csinálni.
Jó beszélgetések az érkezéskor. Kedves üzenetek hazautazás után. Apró visszajelzések, amelyek néha sokkal többet jelentenek, mint gondolnátok.
Sokszor mondjuk is Krisztivel, milyen szerencsések vagyunk a vendégeinkkel.
És valahogy szerettünk volna ezért is adni valamit. Valami olyat, amit jó lesz átélni, és talán még hazafelé is emlegettek.
A Lombfürdő mostanra elkészült. Már használják a vendégeink, és az első visszajelzések alapján úgy tűnik, sikerült valami igazán szerethetőt alkotnunk.
Mi pedig néha csak kiülünk mellé, nézzük a fényeket a fák között, és még mindig kicsit furcsa belegondolni, hogy ezt mi építettük.
Köszönjük nektek, akik már jártatok nálunk, és azoknak is, akik ezután érkeznek.
Mert a LélekZugot mi ketten álmodtuk meg, de igazán különlegessé azok az emberek teszik, akik megtöltik élettel.
Kriszti és István
LélekZug Mátra
Meghitt, erdei hangulatú páros kuckó
